2015. január 15., csütörtök

3.rész: David

A kocsi egy hatalmas háznál állt meg. Apu ezek szerint elég gazdag. A ház nagyon modern volt, de tetszett. Ahogy beléptünk a házba egy kisfiú rohant felénk. Először Lanát ugrálta körbe, aztán rám tévedt a tekintete.
 -Szia!-köszöntem bénán.-Én Lana nővére vagyok, Te pedig gondolom David.-rámosolyogtam. Remélem, hogy kedvesnek látszottam és nem pszichopatának, de mivel David nem rohant el sikítva, úgy gondoltam jó benyomást szereztem nála. Közelebb merészkedett, én pedig leguggoltam.
 -Szép vagy!-szeretem a kisgyerekekben, hogy olyan őszinték. Kuncogtam.
 -Köszönöm szépen! Te pedig rendkívül aranyos.-lebiggyesztette alsó ajkát.
 -Ajj. Én nem tűnök férfiasnak?-szomorúan nézett a szemembe, én pedig elnevettem magam.
 -Dehogyisnem. De mért is akarsz négy évesen férfias lenni?-4 évesnek saccoltam az öcsémet.
 -Mert Henrietta, a takarítólány, aki hetente egyszer takarít nálunk, meg néha vigyáz ránk, azt mondta, hogy ő a férfias fiúkat szereti, nem pedig a cukikat. És mivel ő lesz majd a feleségem, ezért férfiasnak akarok látszani.-nagyon mulatságosnak találtam.
 -Jaa, most már értem.-nagyon mulatságosnak találtam.
 -De te 4 évesnek néztél?-csillant fel a szeme. Bólintottam.
 -De, Dave, szerintem a cuki fiúk is aranyosak.-tetszett neki az új név.
 -Akkor szerintem inkább te leszel a feleségem.-jelentette ki, mire elkezdtem nevetni. De ő mit sem törődött vele, szaladt, hogy elmondja Henriettának. Lana Apuval ült a kanapén a nappaliban, karjában egy kisbabával. Ő volt Marcus. Megsimítottam selymes arcocskáját, és átmentem a konyhába, ahol Mel éppen főzött valamit. Nevetve meséltem el neki a David-es sztorit, amit mosolyogva hallgatott végig.
 -Figyelj csak, Jenni!-komoly lett a hangja.-Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer ilyen életem lesz. Hogy lesz egy férjem, aki már egyszer volt házas, és az ő gyerekeit is én fogom nevelni. Tudom, hogy haragszol az Apádra, de meg kell bocsájtanod neki. És neked meg újra gyereknek kell lenned, vagyis kamasznak, akit majd szobafogságra ítélhetek meg ilyesmi.-ábrándozott, mire én elmosolyodtam. Újra gyereknek lenni. Jól hangzik.-És Lana mostantól az én lányom lesz. Te pedig a nővére leszel, de mivel megint gyerek vagy...-elgondolkodtam. A különleges kapcsolat megmaradhat, csak máshogy.
 -Rendben, Mel, köszönöm.-milyen jó hogy eljöttünk.
 -Na, és nem izgulsz a holnap miatt?-mi lesz holnap?-Hiszen új gimi, új arcok meg minden ilyesmi.-ecsetelte. Én pedig falfehéren pillantottam rá.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése